Szia cica, van gazdád?

Meghökkentő. Felemelő. Meglepődést okozó. Elgondolkodtató.
Most akkor újra beszélünk? Bizony nekem megfogja magyarázni ezt az egészet. Ez elől nem menekül.
Mit is mondjak... már egészen beletörődtem hogy nem vagy.

Egyáltalán nem nyár

Oké, nem gondoltam volna, hogy ennyi minden megváltozhat egy nyár alatt. Azt mondtam, hogy fájna ha nem beszélnénk. Lassan két hete hozzám se szól. Nem fáj. Annyira már nem, mint az elején. Nem fogok szenvedni. Nem akarom elfelejteni.
Ma sokat gondolkodtam a kapcsolatokon. Ritának most összejön ha minden igaz. Az a fiú miért tudott olyan normális lenni hogy elhívta randira? Minden nap felhívta telefonon. Nem mászott rá. Várt. Kevés ilyen van már. Sokan azt hiszik, hogy élhet egy kapcsolat a gépen keresztül is. Én is azt hittem. Beszélgetünk, jól elvagyunk. De nem találkozunk sokat. Azt hisszük, hogy ismerjük egymást, közben nem. Örülök, hogy Rita ilyen fiút talált. Megérdemli.
Én meg várok. Hogy jön valaki, aki ilyen. De nem kell sietnie. Most jól elvagyok. Felmászok a vártornyomba, és  várom a megmentő herceget. Azt hiszem várni fogok még egy darabig.

Amúgy meg jól érzem magam. Elmegyek erre-arra. Beszélgetek, nevetek. Sokkal nyugodtabb vagyok. Iskola időben rengeteget sírtam itthon. De csak azért, mert feszült voltam, és bármi kisebb dolog miatt is elpattanhatott bennem valami. Most pedig utoljára táborban sírtam. Akkor is csak elszakadt bennem egy húr, ami visszatartotta a könnyeimet. Bár hamar elmúlt a nyugtalanság, a könnyeim folytak tovább. Annyi felgyülemlett, hogy már ki akartak jönni.

Nem tudok mit mondani már. Várok valamire. Magam sem tudom miaz, de már várom. Nagyon is.

Ui.: Kedves időjárás! Kérjük vissza a nyarunkat!

Just write

Akarok írni valamit. Valami felemelkedőt, valami bölcset. Valamit, ami megnyugtat. Még nem fogom fel. Mindjárt, mindjárt eljut a tudatomig. Annyi a kérdés. Megint itt tartok? Miért? Mivel érdemeltem ezt ki? Így kellett alakulnia. Most gondolj arra Fruzsi: okkal ismerünk meg valakit, és TE döntesz a közös jövőről. Ha TE elszúrod, akkor nem lesz semmi.
Én még nem szúrtam el. Nem kéne ekkora drámát csapnom belőle. Hiszen volt mikor legmélyen erre vártam. Valakire, aki felszabadít. Ad okot, hogy elfelejtsem úgy, és barátok lehessünk. És most itt van. Lehet.
Be kell fognom. Terelődjön el a gondolatom. Most ezt kívánom!

Friendship

Van ami fontosabb. Nem mondom, hogy könnyű. És még lesz megpróbáltatás. Most egyszerűnek tűnik, de nem lesz az. Erős vagyok, és tudom, hogy van értékesebb is az életemben. 

Vesztettél kisfiam. 

Ezt a mondatot háromszor töröltem, és írtam újra. Igaznak érzem, de mégsem. Nem akarom hogy veszítsen. 

Nyári dallam

Rég nem írtam. Nem voltam itthon, meg ilyesmi kifogásaim vannak. Mondjuk úgy, hogy bepörgött a nyár. Járkálok erre-arra, mindenfelé. Igaz, tegnap elromlott az idő.

Összességében a tábor jó volt. Így utólag visszagondolva szívesen visszamennék, mert nagyon hiányzik pár ember. Kicsit meg is ijedtem, hogy ennyire hiányoznak. Zavart, hogy valaki meg kevésbé kezdett el hiányozni, kevésbé kezdett érdekelni. Most azon vagyok, hogy ezt a barátságot visszahozzam. Mintha elfogyott volna. Mintha mindent kibeszéltünk volna, és nem lenne új téma. Pedig van, csak nem megy. Fura volt, hogy egy hétig nem beszéltünk rendszeresen. És azt sem értem, hogy mit várok. Talán már semmit.

Újra elkezdtem -Mesi hatására- csiripelni a Twitteren. Kiváncsi vagyok, ki meddig bírja. :D Először nem akartam folytatni, mert féltem, hogy valamilyen szinten helyettesítené a blogot, és ezt sem akarom elhanyagolni. De aztán rájöttem, hogy a Twitteren teljesen más dolgokat írok le. Szóval azthiszem fog menni ez a kettő egyszerre is.

Kezdek pakolni. Most van kedvem menni Sashalomra.

Haló!

Nyár van. Nyár van!

Végre az idő szerint is... Jól érzem magam. Talán néha nem, de amikor nem gondolok arra, akkor teljesen boldog vagyok.
Pár napja megismertem egy új arcot. Olcsoot. Nagyon birom. Mikrofonoztunk, énekeltünk. Szét röhögtem a fejemet.:D
Tegnap voltam a Szépművészeti Múzeumban a múmia kiállításon. Életem első 3D-s filmje... nem láttam. Olyan volt, mintha simán nézném. Legalább már ezt is tudom. Hazafele bementünk az Árkádba, és vettünk pár dolgot. Kaptam egy rózsaszín topot, ami nagyon tetszik. Könyvet elfelejtettem venni, de sebaj. Úgyis táborba megyek, ott meg nem fogok olvasni.
És a tábor. Szombaton már jön hozzánk Tomi, és hétfőn együtt fogunk menni a Kép u. 14 elé, hogy fellüljünk a buszra, és végre elinduljunk. Várom már, nagyon is. Idén ebbe az egy táborba megyek, szóval szeretném nagyon kiélvezni. De biztos jó lesz. A társaság miatt.

Most pedig megyek takarítani, és készülődni erre a nyári napra.:)

Jelek

Mintha valaki irányítana fentről. Napok óta. Megmutatja a helyes utat.

Sajnálom őket. Nagyon.

Went from being 'married' to 'single'.

Listám

Átnéztem a listámat, amit még szünet elején írtam össze. Boldog vagyok, mert már egy csomót teljesítettem. Olyat is, amit nem gondoltam, hogy tényleg megteszek.

Ami még megmaradt:
-Igaz barátságot kötni pár emberrel.
-Mosolyogni, mosolyogni, és mosolyogni...
-Elhinni hogy szép vagyok, és úgy vagyok jó, ahogy vagyok.
-Elmenni statiszta munkára.
-Minden nap valami olyat tenni, amitől jó kedvem lesz.
-Egy olyan nap, amikor végig fürdőruhában vagyok.(Balatonon)
-Sátorozni, ha még csak a nagymamámék udvarán is. Az buli.
-Egész éjjel fenn maradni Rittel, és beszélgetni.
-Reggel korán felkelni, és egy bögre kakaóval kiülni az erkélyre.
-Írni egy novellát. (Talán kapok ihletet)
-Járkálni egész nap a belvárosban.
-Elmenni a Sugar! Shop-ba. Újra és újra. :D
-Napozni. Egyszer úgy igazából. Sosem megy. Egyszerűen nem tudok egy helyben feküdni sokáig.
-Duna-parton sétálni.
-Segíteni valakinek.
-Egyszer meglepődni valamin.
-Elmenni a Margitszigetre, sétálni, és vattacukrot enni.
-Elmenni a Városligetbe, de most úgy, hogy legyen is értelme...:D
-Egy hetet pihenni a Balaton partján. Totális semmit tevés.
-Megőrülni a játszótéren. Sokszor.
-Sötétedésig sétálni, és mekis jegeskávét inni közben.
-Megtanulni gitározni RENDESEN. :D


Rendíthetetlen vagyok. ;D

Camp

Nagyon-nagyon-nagyon várom a tábort. Tavaly nagyon jól éreztem magam, és remélem, hogy most még jobb lesz. Ifisek lettünk. Elvileg nagyok. Elvileg nekünk már felelősségtudatosan kell viselkednünk a többiek előtt.
Én jól fogom érezni magam. Ebben senki sem fog megakadályozni. :D

Nyárias

Belerázódtam a szünetbe, de most meg a nyár tűnt el...
Az elmúlt hetekben voltam a nagyszüleimnél, Ritánál, és ma Gödöllőn Bogival és Katával.
Sikeresen felszálltam a hévre, és oda is értem időben Gödöllőre. Bogi késett egy kicsit, Katával viszont találkoztam előtte. Illetve elsétált mellettem...:D De a lényeg, hogy megtaláltuk egymást, jól éreztük magunkat. Ahhoz képest, hogy nem ismertem előtte Katát, jól kijöttünk. Ez nagy szó. :) Összefoglalva sokat nevettünk, és örülök, hogy elmentem ma velük.

Néha furcsákat álmodok, és van, hogy hajnali egyig nem tudok elaludni, és egy valaki körül pörög az agyam. Próbálom becsukni a szemem, és arra koncentrálni, hogy pihenjek, de nem megy. Újra és újra visszatérek ahhoz a valakihez, és egyre éberebb leszek. Aztán egyszer csak elalszom. Általában ekkor álmodok is, és reggel mikor felkelek van, hogy nem tudom megmondani melyik gondolatom egy álom csupán, és melyik az igazi. Egyszer ez is meg fog oldódni.
Néha ő is furcsa. Nem tudom mit akar. Most olyat játszok, mintha egy filmben lennék. Hamarosan közeledünk a végkifejlethez. Sorban rendeződnek el a szálak. Mindenképp happy end lesz. Ebben biztos vagyok.

'Cause I'm no Superman

Dreams*

Úgy gondolom, hogy oka van annak, hogy valakit megismertünk. Kaptunk egy lehetőséget, hogy kezdjünk valamit vele, és csak rajtunk áll, hogy az a valaki a jövőnkben is szerepelni fog-e.

Így gondolom az álmokat is. Oka van annak, hogy azt álmodtuk, amit. Elvileg a tudatalattim felhozhat gondolatokat, amik csak az álmaimban jönnek elő. Vagy épp amin sokat gondolkodok elalvás előtt, egy problémáról, a megoldást kapom meg.
Erről a képről eszembe jutott valami. Üres az üveg. Pár nap alatt elfelejtem, hogy mit álmodtam. Ezért fogok csinálni egy ehhez hasonló tartót, és ha valami olyat álmodok, ami fontos, akkor leírom a papírra, és beledobom. Talán ez segít majd, hogy emlékezzek. :)

Egyenesben

Végre megtaláltam a nyaramat. Voltam most négy napot a nagyszüleimnél, és ez egészen visszahozta az emlékeimet. Megtaláltam a biztos pontot, amibe kapaszkodhatok. Innentől már nem fogok ezen gondolkodni.
Talán tényleg a túl sok új élmény, új ember okozta a gondot. Hogy kinyílt a világ hirtelen. De megoldottam, és most büszke vagyok magamra.
Nemrég értem haza, és első dolgom volt, hogy kiszellőztettem a szobámban. Most ez a legjobb dolog, amit tehetek: ülök az ágyamon, ölemben a laptoppal a nyitott ablak mellett. Ja, és most hogy itthon vagyok újra élvezhetem a gyors internet minden örömét. Hallelujah!
Bár nem sokat leszek itthon. Holnap reggel cuccokol át Ritához, a gitáromat is beleértve, aztán irány a Fővárosi Állat- és Nővénykert. Még ősszel voltam ott, de nem volt valami nagy élmény, viszont tudom, hogy Ritával mi mindent meg akarunk nézni, és nem fogunk azon sírni, hogy mennyit sétáltunk már. Aztán valamikor estefelé visszamegyünk hozzájuk, és Rita megpróbál némi gitártudást verni a fejembe. Ki tudja, hogy sikerül-e. Minden esetre reménykedek.:)
Most minden olyan szép. És nyugodt. Pár napja nem volt az. Sok gondolat volt, amit mondhatnék nyugtalanítónak és feleslegesnek. Egyik alaptalan, a másik meg felesleges szenvedés volt számomra. De hát én ilyen vagyok. Át kell magam rágnom ezeken a körökön, és végre megnyugodhassak. Ettől a pillanattól kezdve viszont végleg magam mögött akarom hagyni a múltat. Ha csak egy kicsit is.
Elfogadom, hogy nem lehet minden az enyém. Talán ez haladás részemről.