Jókedv.**

Minden rendben van, újra a régi kerék vágásban. Mostanában nincs semmi főbb gondolatom, úgy hogy most pár apró szösszenet jön az életemből. Már csak azért is, mert egy ideje már nem írtam. :)
Akkor kezdjük péntekkel. Akkor mentem megint suliba. Nagyon stírölöm az órarendemet, hogy eszembe jut-e valami. De semmi. Délután voltam folyosó színpadon, ami szörnyű volt. Most már szinte nem is azért járok oda, hogy színjátszak. Csak mert ott van pár volt osztálytársam. Most szegény Ritát épp egy nyolcadikos zaklatta, Viktor. Nagyon felhúzott, és szerencsére amúgy sem maradtam sokáig, mert mentem zongora próbára.
Szombat. Suli. Rémes. Nem akartam felfogni, hogy szombat van. Rövidített órák voltak, és a hó is esett. Annyira nem volt szörnyű. Aztán este egy nagyon jó helyre mentünk. A Papp László Sportarénába megnéztük a Cirques du Soleil akrobata cirkusz Saltimbanco showját. A nevük annyit tesz franciául, hogy A Nap Cirkusza. Az előadás címe pedig, nagyjából úgy fordítható, hogy Ugrás a színpadra. Nagyon jó volt, tényleg. Drága volt, de egy felejthetetlen élményt adott. Lent van egy videó. Enjoy it! :)
Vasárnap. Egy jó nap. :) Reggel hegedűm volt, aztán Mesivel Arénába mentünk. Vásároltunk, moziztunk. Találtunk egy nagyon jó boltot, ami most nyílt, a Claire's-t. Oda biztos megyek még.
Ma, azaz Hétfő. Egész nap elég fáradt voltam, vagy legalábbis délelőtt. Vikivel leveleztem kémián, és mondott valamit. Igaza is van, de nem tudom, hogy tudok-e rajta változtatni, legalábbis az egyik személy felé, ha ilyen sokat hiányzik.:(
Ezen kívül semmi különös nem történt. Amikor hazafele jöttem Mátéval, egy elég rozoga 46-os jött. Füstölt, kattogott, meg minden. Aztán a Bakancsos utcánál Máté leszállt, de a sofőr meg odajött a középső ajtóhoz, ahol én álltam, és mellettem kinyitott a padlón egy ilyen ajtót. A motor volt ott, hát mit ne mondjak, nem volt kellemes egy zúgó, füstölő izé mellett állni. Főleg, hogy egy hatalmas szalag is forgott benne eszeveszettül. A sofőr a fejét csóválta, és azt mondta, hogy sajnos ez innen nem megy sehova. Hát mit volt mit tennem, leszálltam. Bár elég mérges voltam, hogy az a tragacs nem bírt ki még egy megállót, ahol én szállnék le. De szerencsére szinte azonnal jött Máté busza, felszálltunk. Majd mikor már majdnem a megállóhoz értünk látom, hogy az úton állunk meg. Máté elkezd nevetni, és a mellettünk levő lerobbant buszra mutat. Az is 46-os volt. Úgy tűnik ma nem volt szerencsés napjuk a 46-os buszoknak. Alig egy megállóra egymástól robbantak le. De hazaértem azért. Így vissza gondolva, milyen lett volna már, ha még ott a szántóföld mellett robban le. De szerencsére nem.
Aztán mikor hazaértem, intenzív ajándék keresésbe kezdtem. Meg is találtam mindet, a szekrényemben. Most komolyan... Minden ajándékom az én szobámban van...xD Bár nem tudom, hogy nekem szánta-e Anyu a könyveket, amiket találtam, de szerintem igen. Egy kezdő gitáros könyv, és két piros pöttyös: Csúfok, és Szépek. Utána egy kis lelkiismeret furdalásom volt, hogy MINDEN évben megkeresem a karácsonyi meglepetéseket. :( Remélem azért kapok még valamit, hogy tényleg meglepődjek.

És még egy információ! Kész a novellám. :] Dorkának köszönhetem, hogy befejeztem, bár nem tudja. Ő most elkezdett írni egy történetet, és ez megihletett, hogy megírjam az enyém végét. Nem hosszú, 12 oldal kb. De szerintem egész jó. :)
Akit érdekel, jelentkezzen.:D Bár nem hiszem, hogy sokak kapkodnának utána, főleg, hogy nekem szól.

Mára nekem ennyi a blogból.:) Még egy videó a Cirques du Soleil-ről, aztán, Pont.(vagy ha németül szeretnéd: Punk. :D) Vége.

tekerj 3:18-ig. Ott kezdődik a jó.:) Nekem ez a szám tetszett a legjobban!