Ha valaki megkérdezi, hogy hogy vagy, azt mondod, hogy köszönöm jól, miközben a lelkedben vívod a haláltusát a gondjaiddal. Mondanád ezt annak aki kérdezi, hogy hogy vagy? Meglepődne.
Jól vagyok. Most mondhatom. Megint írok. Életem első regénye. Illetve nem első, mert voltak már próbálkozásaim, de sok éve, és sosem írtam tovább öt oldalnál. Ez viszont komoly, úgy érzem. Majd kiderül. Már van egy novellám. Nem szeretném, ha ez is az lenne, mert szerintem ez a történet regénynek való.
A lényeg, hogy rendben vagyok. Rájöttem, hogy főleg akkor tudok írni, mikor épp kijöttem egy hullámvölgyből.
Elmesélem a tegnapi bőrgyógyász-napomat. :D Suli után Apuval elmentünk a Péceli úti állami bőr- és nemibeteg gondozó intézetbe. ˇˇ (ez volt rá kiírva, tényleg :D) Ott kb 20-an nyomorogtak, ezért 10 perc után elmentünk, és átautóztunk Sashalom felé, egy magánrendelőbe. De ott csak szombaton rendelnek. Kértünk időpontot, aztán hazajöttünk. Apu megnézte a neten, hogy hol van a közelünkben magánrendelő, és találtunk egyet a Madár dombon. Felhívta őket, és még aznap estére kaptunk egy időpontot. Elmentünk Fontos Judithoz... :D MINDENEN vihogott... Aztán megállapította, hogy száraz a bőröm, és nem túl szép a talpam. Írt fel kétféle testápolót, és egy krémet a talpamra... Mind ezt hatezer forintért. :) De legalább elmúlik a hülye kiütés a lábamon.
Most tanulnom kéne, épp tilosban járok. De a regényemet szeretném begépelni, mert még most egy kitépett fizika-füzet lapon díszeleg.
Csőváz! (ahogy Bogi mondaná :))
Egy kis komoly zene, nehogy belehalj.
Imádok hegedülni. Baj?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése