Rég voltam itt. Történtek velem dolgok. Fontosak, nem fontosak. Tegnap volt Valentin-nap. Mesivel voltunk moziban, és nagyon jó volt. :) Viszont az iskolában történt egy még viccesebb dolog. Aznap a rádióban üzenetet, és zenét lehetett küldeni mindenkinek. Egyik osztálytársam, Furka haverjai lementek a rádióban, és Furka nevében kértek egy számot. 6. óra előtti szünetben egyszer csak hangosan, jól érthetően mondja a következőt a rádiós: Ezt a számot Furka Sz... küldi szerelmének! Mindenki sírt a röhögéstől. Kisvártatva Furka rontott be a terembe, és megkergette azokat a kreatív embereket. Gondolom ő is röhögött. :) Valentin-napi csíny.
Furcsa érzésem támadt a minap. Nem akarok itt erről írni. Nem akarom, hogy olyanok is meglássák, akiknek nem kéne. Mindenesetre nem tudom mit gondoljak. Ha igaz a megérzésem, akkor baj van. Nem szabad ilyennek lennie. De ha szerencsém van, akkor minden olyan mint régen, csak én gyártok megint elméleteket. Majd eldől. Ezen a héten. Biztos vagyok benne. Figyelem a jeleket.
Mindenki mást mond a szerelem napjáról. Egyesek szerint hülyeség, csak marketing fogás. Ha valaki szerelmes ne csak ezen az egy napon legyen az. Vagy ne azon a napon mutassa kis leginkább.
Nem tudom. Én még nem töltöttem úgy el azt a napot. Jó érzés rózsát kapni. Érzem, hogy igazuk van azoknak, akik hülyeségnek tartják a Valentin-napot. Nekem viszont most jó. Mi Mesivel a szingliséget ünnepeljük. Jó úgy elmenni egy szerelmes filmre, hogy körülötted ott ül a sok pár. Te meg csak röhögsz a képükbe. Én szabad vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése