Átlagon felüli

Az élet szép és színes. Ahogy elúszott a matekvizsga, már mindent máshogy láttam. A legjobb pedig, hogy szinte tökéletesen teljesítettem. Magamnak teljesen megfeleltem, remélem a tanárok is így látják. Megdicsértek. "Végre valaki aki tudja az indokokat is, és az ábrák is nagyon szépek." Egy feladatot néztem el, de kijavítottam. 4-esnél rosszabb nem lesz, de számítok az 5-re. Boldog vagyok, és sosem gondoltam volna, hogy egy matekjegy miatt van ez.
Mesi megvárt vizsga után, és együtt elmentünk az Árkádba, aztán hozzánk jöttünk. Fotóztunk, nevettünk. Cickááány. :D Szinte úgy érzem, hogy vége van minden gyötrelemnek, és kötelességnek, pedig nem. Még egy napot kérek. Egy napom van, hogy a semmittevést élvezzem, aztán vissza kell menni az iskolába, és nyakamon a hegedű-vizsga is. Nincs megállás, de én most felrúgom a szabályokat, és egy kicsit megpihenek. Letettem valamit az asztalra, és cserébe kérek is valamit. Ennyi.
Pénteken lehet hogy jön Bogi. Én nagyon remélem. Eljön velem folyosószínapdra, aztán hozzánk, és együtt megyünk az osztálykirándulásra. E felől vegyes érzelmeim vannak. Várom is, nem is. Kiváncsi vagyok, hogy milyen lesz, de valahogy tartok is tőle. Meglátjuk. Lesz valahogy, és mint mondtam én most csak a pihenésre, és a szórakozásra gondolok.

*