Egy levél*

Címzett: Egy nagyon fontos barát
Feladó: Fruzsi

Szóval csak azt szeretném mondani, hogy sokat jelentesz nekem, bár úgy érzem, hogy a napokban elhanyagoltalak, és valamennyire meg is bántottalak. Tudod, mostanában mindenbe belekavarodik ő, de nem akarom, hogy ebbe is benne legyen, úgy hogy ennyi elég is róla.
Remélem tudod, hogy örülök hogy megismertelek, és mégjobban annak, hogy barátok lettünk. Megtaláltam az osztályban azt az embert, akivel meg tudom osztani a gondolataimat, és maradéktalanul meg tudok benne bízni. Persze másokkal is jóban vagyok, és van más is, akivel majdnem úgy vagyok, mint veled. De te kiemelkedsz mindegyikük közül. Tudom, hogy ha valami hülyeséget csinálnék, és bár tudnád, hogy hibáztam, kiállnál mellettem.
Amikor valamin vitatkozunk -bár nem durván-, mindig megfogadom, hogy ilyen nem lesz többé. De ezt persze nem tudom betartani, mert mi úgy egészítjük ki egymást, hogy néhol eltér a véleményünk. És ez a lényeg bennünk. Hogy mások vagyunk, még is egyek.
Nagyon szeretlek, és ne haragudj azért, amit az elmúlt hetekben tettem.
Bárki is jön, a barátok azok, akik mindig mellettem maradnak. És ezt én is tudom, csak hajlamos vagyok nem törődni vele.
Sokszor puszillak drága Bogikám! <3